Oldal kiválasztása

Visszavonhatatlanul közeleg a tavasz, s – ha terveztük idén nyáron klíma berendezés használatát, vásárlását, akkor most érdemes körbenézni a piacon, különben később nagy eséllyel csak hosszú várakozást követően tudják beszerelni az áhított klíma berendezést.

Alább összegyűjtöttünk pár szempontot, amit érdemes végig gondolni a klíma vásárlást megelőzően.

Hová szereltessük a lakáson belül a klímát?

Érdemes a lakók szokásaihoz igazítva, a bútorok elhelyezésének figyelembevételével kijelölni a klíma beltéri egységének a helyét, hogy a későbbi használat során maximálisan komfortosan működtethessük. Igyekezzünk elkerülni, hogy a klíma közvetlenül az ágyra vagy az ülőgarnitúrára, dolgozóasztalra fújja a hideg levegőt, mivel így a folyamatos működtetés közben megfázhat a használója.

Kis területű szobák, hálószobák esetében inkább néhány órával előre kapcsoljuk be a légkondicionálót lefekvés előtt, akár üresen és bezárt ajtókkal, így alvásnál már lekapcsolható a klíma. Amennyiben kellő hőmennyiséget kivonunk a szobából és lehűtjük a burkolatokat, falakat is egyben, nem melegszik vissza a szoba az éjszaka során és kényelmesen, a klíma folyamatos működtetése nélkül alhatjuk át az éjszakát.

Nagy terek esetében viszont a folyamatos működéssel tudunk komfortos környezetet teremteni, nem szabad hagyni a teljes teret felforrósodni nyáron, mivel az ilyenkor bekapcsolt klímának teljes fokozaton kell dolgoznia, hogy elérje a kívánt hőmérsékletet. A klímától történő megfázást nem a klíma által lehűtött levegő okozza, hanem a hőfokkülönbség a benti lehűtött és a nyári kánikulától felforrósodott levegő között. A számunkra komfortos 25 fokos lakás csak akkor okoz problémát, mikor a 40 fokról jövünk be nyáron, átmelegedve, izzadtan.

Egyik általános technikai szempont, hogy legyen elegendő hely a klíma beltéri egység számára, ami általában 75-80 centi közötti hosszúságú. A mennyezettől legalább 15-20 centit hagyjunk el, mert így van lehetőség a klíma szellőzésére. Soha nem szabad teljesen felszorítani a plafonra, mert felülről szívja magába a hűtendő levegőt (amit a hűtőbordákon keresztül az alsó részén fúj majd ki magából).

Szintén a technikai részletek közé tartozik, hogy nem célszerű a kültéritől nagyobb távolságra felszereltetni a beltéri egységet, mivel a csövezés hosszával egyenes arányosan csökken a teljesítménye is a klímának. A gyárilag megadott maximális csövezési távolság 20-25 méter általában, de már itt is plusz hűtőközeget kell tölteni a hűtőkörre, mivel a klíma gyári töltet 3-5 méter hosszra van optimalizálva. A hosszabb csövezéssel egyrészt jelentősen megnöveljük a kiépítés költségeit, másrészt pedig a cseppvíz elvezetésének módozatait is érdemes átgondolni, hiszen nagyobb távolságra a gravitációs lejtéssel már problémás lehet a víz kivezetése, mivel a cseppvíz elvezetés eldugulhat egy ilyen hosszú szakaszon az idők során.

A klíma beltéri egysége nem zajos, a felszerelt falon sem kelt vibrációt, így nem kell tartani attól, hogy a szomszédok részéről kifogás merülhet fel a működtetése során!

Általános szabály: ott kell hűteni  a klímával, ahol a legjobban melegszik a lakás!

Mindig a legmelegebb szobában, a nagy ablakokkal, napsütötte falakkal rendelkező lakrészben (jellemzően a nappaliban), nyugati fekvésű szobákban, közvetlenül az ablaknál, és a Naptól felmelegedő falfelületeknél hűtsünk és fogjuk meg a hőséget a klímával.

Amennyiben megszüntetjük a lakásunkban a hőcsapdát, akkor már csak ettől is sokkal elviselhetőbb lesz a hőmérséklet az egész lakásban, mivel egy felforrósodott szoba képes az egész lakás maghőmérsékletét megemelni és a folyosókon keresztül az egész lakást felforrósítani. Ezért nem jó megoldás egy belső légtér hűtése, mivel sokkal nehezebb úgy lehűteni egy lakást, hogy a másik feléből 40 fokos levegő áramlik át, tovább melegítve a falakat, burkolatokat.

Általában a beltéri egységet a lakás legmelegebb pontjára érdemes felszerelni, itt dolgozik majd a legjobb hatásfokkal és ezt a melegedési gócot megszüntetve javíthatjuk az egész lakásban a komfortérzetet. Hol vannak ezek a pontok? Panel és társasházi lakásokban a nappali ablakainál, családiházak esetében pedig a nappali közepén, akár teljesen szimmetrikusan elhelyezve a klímát. Így minimális látszó csövezéssel, vagy csak a klíma beltérit látva a falon, esztétikusan lehűthető a lakás legnagyobb területe és költség/hasznosulás arányát tekintve a leggazdaságosabban lehet kw/ arányosan klimatizálni az adott területet.

Lépcsőfeljáróba vagy nagyobb nyitott galériába felesleges feltenni a klímát, mivel a hideg levegő a fajsúlyánál fogva nehezebb, így az alsó terekbe vándorol majd, a meleg levegőt pedig felszorítja a felső részre. A tetőtereknél éppen ezért rossz megoldás a folyosón elhelyezett nagyobb klímaberendezés: az ajtókon keresztül nem tudja majd lehűteni a cserepek által is felforrósított lakóteret. Ezeknél a szobáknál külön-külön hűteni kell a belső teret vagy klíma beltéri egységekkel, vagy pedig fejlettebb gépészeti megoldásként egy központi-légcsatornás klímával.

Mekkora legyen a klíma teljesítménye?

Az első és legfontosabb kritérium a szoba/lakás várható hőterhelése, ami az alábbi tényezőkből áll össze:

– az épület benapozottsága

– ablakfelületek mérete és tájolása

– határoló falak elhelyezkedése és benapozottsága

– a mennyezet felől érkező várható hőterhelés (lapostető, tetőtér)

– a lakók vagy dolgozók létszáma

– mennyire zegzugos a lakás, mennyire nyitottak a terek

– elektromos eszközök, számítógépek, konyhai berendezések hőkibocsátása

– alapterület, amit hűteni szeretnénk

– milyen hőmérsékletkülönbséget szeretnénk elérni (van, aki 20 fokban érzi jól magát és van, aki csak pár fokot hűtene a lakásán)

– várható árnyékolás nyáron, redőny, árnyékoló, fák, bokrok

– környék jellege (fás, parkos rész vagy pedig belvárosi környezet, kőfalakra, aszfaltozott utcára néző lakás

– szigetelés ( ez csalóka, mert a szigetelés addig segít amíg nincsen tartós meleg, utána már nem engedi kihűlni a lakást)

A felmérés során ezeket a körülményeket kell figyelembe venni és korrigálni a sima négyzetméter alapú számítást.

A klíma kiválasztása során nem az egész lakás alapterületét kell figyelembe venni , hanem az ajtókkal határolt hűtendő terület nagyságát és ehhez kell illeszteni a klíma teljesítményét. Miért fontos ez? Azért, mert nincsen jelentősége a hűtés szempontjából azoknak a tereknek, amelyeket nem érint a klimatizálás: nem egybefüggő terek, beugrók, szobák, mellékhelyiségek. Tehát a 80 négyzetméteres összterületű lakásból, ha csak a 20 négyzetméteres nappalit klimatizáljuk, amit ajtó választ el a lakás többi részétől, akkor erre a méretre kell a klímát is kiválasztani.

A leggyakrabban alkalmazott méretek a 2,5 kW-os, a 3,5 kW-os és ritkábban az 5 kW-os hűtőteljesítményű klímaberendezés. A klíma teljesítménye nem azonos az elektromos áram fogyasztásával, hanem egy, a hideg levegő szállítási értékéből származtatott mérőszám, ami megmutatja a berendezés hűtési képességét. Egy korszerű, inverteres klíma széles tartományban tudja változtatni a teljesítményét a változó körülményekhez igazodva és így éppen csak annyira hűti a lakást, ami a kellemes hőérzetet biztosítja, illetve az áramfogyasztása is minimalizálódik.

Általánosságban pár tanács a kalkulációhoz:

.A 2,5 kW-os klíma a kis szobák, nappalik, hálószobák hűtőberendezése, nagyjából 20-24 négyzetméterig, ha nincsen a szoba sugárzó hőnek kitéve folyamatosan, nem nyugati fekvésű, esetleg sarokszoba, aminek a falai is folyamatosan melegednek.

A 3,5 kW-os klíma már 30-40 négyzetméteres teret is megbízhatóan lehűt, az amerikai konyhás, nappali + konyha kombinációk esetében is ideális választás, mivel a konyhában keletkező plusz hőterhelést is képes kompenzálni a felmelegedéssel együtt. Legtöbbször ideális választás, mivel nincsen kiugró árkülönbség a 2,5 kW-os klímához képest és méretben, áramfogyasztásban pontosan ugyanakkora a két berendezés, illetve az inverteres szabályzásnak köszönhetően ez is akkora teljesítményt vesz majd fel, mint amire az adott pillanatban szükség van a hűtéshez. A végső kapacitási tartaléka mégis jóval több, mint a kisebb társának.

Az 5 kW-os teljesítményű klíma már egy teljesen más kategóriát jelent: sokkal méretesebb a beltéri egysége, jellemzően 100 cm feletti a hosszúsága és jóval nagyobb hőcserélővel rendelkezik a beltéren és kültéren egyaránt, illetve akár 100-150 ezer forinttal is drágább, mint az egy kategóriával kisebb klíma. Érdemes tehát körültekintőnek lenni a vásárláskor. Az ilyen méretű klímának akkor van jelentősége, ha egy kisebb berendezés már nem érné utol magát még folyamatos üzemben sem, mivel nem elegendő a hideglég-szállítási képessége, amivel lehűtené a teret. Jellemzően ezt a klímát 40-60 négyzetméter alapterülető egy légterű helyiség hűtésére szoktuk ajánlani, ahol már szükséges ez a hűtőteljesítmény. Az ennél nagyobb vagy osztott tereket célszerűbb inkább kettő vagy több kisebb teljesítményű klímával hűteni, hogy ne alakuljon ki jelentős hőkülönbség a lakás egyik vagy másik sarka között és egyenletesebb legyen a hűtés, nem pedig pontszerű.

Az 5 kW-os klíma kültéri egysége is már egy méretesebb darab, gyakran nem is lehet szimplán az ablakon kitenni a kis klímáknál megszokott módon, hanem létra, esetleg állványozás használatával kerül kiépítésre. Az 5 kW-os hűtőteljesítményű klímaberendezéseknél általában az elektromos előkészítés is több figyelmet kíván, külön körre elhelyezve a klímát és 2,5 mm-es rézvezetékkel kábelezve a kismegszakítóig. A kültéri egységet 550 cm-es konzolra szoktuk elhelyezni, ami megfelelő távolságot biztosít a fal és a klíma között, így segítve a megfelelő légáramlást és a kültéri egység optimális hőcseréjét a szabad levegővel.

A Nagykerklima.hu szakemberei a felmérés alkalmával az épület adottságait és a lakók életvitelét szem előtt tartva ajánlanak olyan klímaberendezést, ami a legnagyobb kánikulában is teljesíti az elvárásokat és hosszú távra is optimális megoldást jelent majd az ügyfélnek. A méretezést pár kérdés után akár telefonon is lehet tisztázni. Legtöbbször sokkal nagyobb klímában gondolkodnak az ügyfelek, mint amekkora a lakás valós igénye. Ez felesleges kiadást jelent, így érdemes mindig tanácsot kérni vásárlás előtt.

Mikor érdemes a klímát beszereltetni?

Ha május-június hónapokra tervezi a klímavásárlást és beszerelést, számolhat hosszabb várakozási idővel. Ügyfeleinktől gyakran elhangzó mondat, hogy már tavaly tervezték a nagy kánikulában, februárban gondolkodtak rajta de mivel még „nincsen szezonja”, kivárták az első meleget, hiszen hol van még a nyár…?

Igazán ősszel-télen, végül tavasszal érdemes klímát venni és szereltetni, hiszen jóval kedvezőbb árakat foghatunk ki és a szerelési folyamat is nyugodtabban haladhat, v. sszel-télen szereltetik fel a klímát, sokszor rendkívül kedvező áron és választékban kaphatnak klímaberendezést, m, van idő szépen kitalálni az optimális megoldást. Gyakran előfordulnak olyan összetett szerelési munkák, tetőterek, légcsatornás gépek, vrv-rendszerek, multik, falban elvezett csövezések, amiket a főszezonban egyetlen kivitelező cég sem vállal el, mivel válogathatnak a munkák között. Ezért érdemes időben elindítani a kivitelezésüket és nem a főszezonban vadászni arra a szerelőre, akinek nincsen munkája még akkor sem.

A legmegfelelőbb időszak a klímaszerelésre a főszezon utáni hónapok egyike, például szeptember/október/november, esetleg még a korai előszezon január/február. Ilyenkor sokkal jobb munkát kaphatnak kedvezőbb áron, mint a kánikula kellős közepén. Márciusban már indul a szezon, dübörög a karbantartás és a kapacitások végesek. Aki ilyenkor nem rendelte meg a klímaszerelést, az készülhet a hosszabb várakozásra és bizony a főszezoni árakra is.

Nézze meg termékeinket itt

vagy

Kérjen ajánlatot klímabeszereléssel együtt